Olvassa el szakorvosunk legfontosabb tanácsait és a legmegfelelőbb orvosi válaszokat, mindegyik esetre külön-külön.
Az angioplasztikát sebészi metszés ejtésével vagy a bőrön keresztüli lehet végezni:
Az eljárásidőtartama általában másfél és két és fél óra között van, de az előkészületek és a felépülés miatt pár órát tart. A beteg az angioplasztikát követően a kórházban maradhat orvosi felügyelet alatt az éjszaka folyamán.
A transzkután angioplasztika súlyos szövődményei (az ér elzáródása az érfal hasadása következtében vagy vérgyülem, vérzés) nagyon ritkák. Egy idő után kialakulhat egy újabb szűkülete az érnek, melyet egy újabb angioplasztikával sikeresen kezelni lehet.
A koszorúerek újra szűkülésére, amely viszonylag gyakran fordul elő, a következő kezelési technikák vannak gyakorlatban:
A legtöbb betegnek szüksége van a következőkre a beavatkozás előtt:
Ezek külön időpont egyeztetést igényelhetnek és általában a beavatkozás előtt egy nappal végzik el. A beavatkozásra váró betegnek, a műtét előtti nap éjszaka 12 órától nem szabad semmilyen élelmet vagy folyadékot fogyasztania. Ha a betegnek műfogsora, hallókészüléke vagy szemüvege van, jó, ha nála van a műtét napján, hogy jobban tudjon kommunikálni a személyzettel.
Ugyanakkor meg kell mondani a z orvosnak vagy az asszisztensnek, ha rendszeresen szed véralvadás gátló gyógyszert, inzulint vagy vízhajtót, vagy ha allergiás valamilyen anyagra, mint például jód, tenger gyümölcsei, röntgenfelvételnél használt kontrasztanyagra, latex vagy gumira (például gumikesztyűk vagy a ballonok) vagy a penicillin családjába tartozó gyógyszerekre.
A beavatkozás előtt a betegnek aszpirint kell majd szednie, így azt is meg kell mondania az orvosnak vagy az asszisztensnek, ha nem vette be. A beteg a beavatkozás alatt ébren van, de gyógyszereket kap azért, hogy el tudjon lazulni.A betegnek teljesen kiegyenesedve, fekvő állapotba kell maradnia (ne hajlítsa be a térdét) addig, amíg az ágyéki mandzsetta a helyén van. Egy összetűrt lepedőt lehet elhelyezni a lába mellett hosszában, amíg a kötés rajta van, hogy emlékeztesse a beteget, hogy nem szabad behajlítania a térdét.
Miután a mandzsettát eltávolították, a betegnek még hat órán át teljesen egyenes, fekvő állapotban kell maradnia, hogy megelőzze a vérzést, de két óra elteltével az asszisztensnő egy párnát igazíthat meg neki. Ugyancsak az asszisztensnő fogja közölni a beteggel, hogy mikor kelhet fel az ágyból segítséggel, ez hat-hét óra elteltével miután a az ágyéki mandzsettát levették (vagy hamarabb, ha kollagéndugó volt az érbe téve).
A betegnek csak tiszta folyadékot szabad fogyasztani, amíg a mandzsettát leveszik, mert ebben az időszakban felléphet hányinger. Miután már engedélyt kap arra, hogy étkezhet, a betegnek sóban és koleszterinben szegény étrendet kell követnie.
A beteget kórházban tarthatják megfigyelés miatt a következő napig. Azonnal értesíteni kell az orvost vagy az asszisztensnőt, ha láz vagy mellkasi fájdalom jelentkezik, az ágyéki vagy a láb tájék fájdalma vagy duzzanata. Ha az ágyéki tájékon vérzés jelentkezik miután a beteget kiutalták a kórházból, sürgős orvosi segítséget kell hívnia és le kell feküdnie azonnal. Vetkőzzön le és tartsa nyomás alatt a sérült részt ott, ahol érzi a pulzust.
Vesse le a ruháit és tartsa nyomás alatt a sérült részt ott, ahol érzi a pulzust. Ha az angioplasztika alatt stent lett beültetve, a betegnek véralvadást gátló gyógyszereket kell szednie, hogy megelőzze a véralvadék kialakulását a beültetett stent körül. Amikor a beteg eléggé felépült a beavatkozás után és elbeszélgetett orvosával a további ápolásról, otthonába távozhat.
A beavatkozást követő napokon a betegnek többet kell pihennie. Közlekedhet lépcsőn, de lassúbb ritmusban, és a bélmozgások alkalmával nem szabad erőlködnie. A beteg aktivitása fokozatosan növekedni fog, míg eléri a műtét előtti szintet, ez általában a beavatkozást után eltelt első hét végére várható.
Annak ellenére, hogy a koszorúér angioplasztika alatt végzett eljárás kinyitja az elzáródott eret, nem vezet a koronária betegség meggyógyításához. Az életmód azon tényezőit, melyek súlyosbíthatják a koronária betegségeket, mint amilyen a dohányzás és a zsírban gazdag étrend, meg kell változtatni. Ugyanakkor ajánlott egy rendszeres fizikai tevékenység végzése, hogy a szív állapotát javítani lehessen.
A koszorúérfestés (koronarográfia) egy olyan eljárás, amely a szív koszorúereit vizsgálja, a következő célokkal:
Ez a vizsgálat akkor ajánlott, ha szívinfarktus vagy angina pectoris gyanúja áll fenn, pontosabban:
Ennél az eljárásnál X sugarakat és egy jódot tartalmazó kontrasztanyagot használnak. A vizsgálat elve az, hogy lehetőséget nyújt a kardiológusnak arra, hogy a kontrasztanyag segítségével elhomályosított koszorúereket láthassa.
Egy katétert bevezetnek az ér belsejébe (artera femoralis) és azután elvezetik egészen a szív közelébe, ahol majd befecskendezik a kontrasztanyagot, amely összekeveredik a vérrel: így a szív vérérhálózata láthatóvá válik (a radiológiai képmellékleteken, a jódnak a sugár-átnemeresztő tulajdonságának köszönhetően).
Egy kardiológus orvos, akinek intervencionális kardiológiában is szakképesítése van, végzi el a vizsgálatot. A vizsgálat alatt a beteg a hátán fekszik. Folyamatosan ellenőrzik a szívritmust és a vérnyomást.
A vizsgálat steril körülmények között és helyi érzéstelenítésben zajlik. A kardiológus előbb fertőtleníti a bőrt a combtőnél és helyileg érzéstelenít. Miután a terület érzéstelenné vált, bevezet egy katétert a comb verőerébe. Ezt a katétert azután továbbítja egészen a koszorúerekig. Az egész vizsgálat képernyőn való vizuális ellenőrzés alatt zajlik. Ezután bevezetik a kontrasztanyagot és a szív vérérrendszere láthatóvá válik a képernyőn.
Ha egy akadály láthatóvá válik, koszorúér angioplasztikát végeznek, amely a beszűkült ér kitágításából áll egy ballon segítségével és esetleg egy stent beültetésével (lásd koronáriás angioplasztika). A kivizsgálás körülbelül 30 perc - 1 órát tart.
A vizsgálat befejezése után eltávolítják a katétereket, és az a. femoralis szúrásának helyét (a comb tövénél) megnyomják az eret és egy nyomó kötéssel rögzítik, amely a beteg lábán marad 24 órán át. Szükséges 24 órán át az ágyban feküdni mozdulatlanul. így elkerülhetők az ér szúrásának helyén az esetleges vérzések. A kivizsgálást követő órákban normálisan étkezhet és fogyaszthat folyadékot.
A helyi érzéstelenítés egy szúrásból áll. Azután pedig beszúrnak a comb verőerébe. Ez enyhén kellemetlen lehet, de nem fájdalmas, az egész kivizsgálás helyi érzéstelenítésben zajlik.
Az akut szívizom infarktus kezelése egy sürgősségi kezelés, a kezdete után minél hamarabb el kell kezdeni, hogy csökkentsük az elhalt szívizom mennyiségét és megelőzzük a szövődményeket. Az elhalt szívizom mennyiségét úgy tudjuk csökkenteni, ha a koszorúereket elzáró vérrögöket feloldjuk és visszaállítjuk a szív keringését.
A fájdalom kezdetekor, ha van önnél NITROGLICERIN tabletta, tegyen egyet a nyelve alá. Ha a fájdalom nem szűnik meg, bevehet még 2 tablettát, 5 perces időközzel.
Ha a tünetek nem szűnnek meg, azonnal hívja a mentőt! Figyelem! Ne vegyen be Nitroglicerint, ha azt az orvosa előzőleg nem írta ki önnek (vannak ugyanis olyan betegségek, melyeket súlyosbíthat ez a gyógyszer!).
A kórházban, a sürgősségi részlegen a klinikai vizsgálat és az elektrokardiogramm alapján felállítják a diagnózist, majd a beteget egy speciális részlegre, az úgynevezett Infarct Centerbe szállítják, ahol elkezdik a koronáriás követést és a szívizom infarktus speciális kezelésének követését.
A kezelés a következőkből áll:
Egy másik lehetőség az infarktusban szerepet játszó koszorúér kinyitására a szóban forgó koronária angioplasztikája (azokban a központokban, ahol van katéterezési laboratórium).
Folytatódik a kezelés heparinnal, betablokkolókkal (pl. metoprolol), aszpirinnel illetve clopidogrellel, valamint más gyógyszerekkel, melyek javítják a szív funkcióját, a páciens állapotától függően. A nyugtalanság kezelése (amely gyakran fellép az akut szívinfarktusos betegeknél az első 24-48 órában) gyógyszeresen történik: diazepám, alprazolám, hidroxizin.
Meg kell jegyezniük, hogy a kezelés nem egyforma minden akut szívizom infarktusban szenvedő betegnél, és változik a beteg klinikai állapotának, az infarktus helyének és a szövődmények jelenlétének vagy hiányának függvényében.
Normális esetben az AMI beteg 24-48 órát marad a koronáriás egységben (szövődménymentes eseteknél) majd utána átszállítják a postinfarktusos kórterembe, ahol továbbra is követik.
Az orvosok ma már sok mindent tudnak a szív gyógyulásáról, éppen ezért a betegek a szívinfarktus után megfelelő korai ápolásban részesülnek, és a kórházban eltöltendő napok számát így jelentősen csökkenteni lehet.
Abban az esetben, ha a koszorúerekben maradt vérkeringés jó, a gyógyulási folyamat gyorsan elkezdődik. A maradandó sérülést szenvedett szívizom helyét egy hegesedés veszi majd át.
A szívizom infarktusnak maradhatnak nyomai, melyek különbözőek, és függnek az:
A maradandó nyomok minimálisak lehetnek a következő esetekben: sok beteg elfogadja és abbahagyja a dohányzást, lefogy, és az infarktust követő néhány hónapon belül helyrejönnek.
Más maradandó nyomok lehetnek még:
Ezeket a problémákat időben fel kell fedezni – ha megjelennek az infarktus után, forduljon szívorvosához! Az eredményektől függően az orvos igazítani tud majd a kezelésen.
Minden szívinfarktus utáni lábadozó betegnek két fő célja van:
Ha szövődmények nincsenek, a betegnek nem kell 12 óránál tovább ágyban maradnia. A mindennapi tevékenységeket újra lehet kezdeni fokozatosan egyéni módon, az általános állapottól, életkortól és a beteg fizikai képességeinek függvényében.
1 időszak (1-2 nap)
Az első nap folyamán a beteg ágyban marad, egyedül étkezhet kis hordozható asztal segítségével. A fiziológiás szükségleteinek elvégzéséhez teljes segítséget kap. Segítséggel végezhet passzív mozgásokat a karjaival és a lábaival.
A második napon a beteg felülhet az ágy szélére vagy egy fotelben 1-2 órát naponta. A karjaival és a lábaival aktív mozgást végezhet napi 5-10 percet.
2 időszak (3-4 napok)
A beteg elvégezheti személyes higiéniai tevékenységeit és felöltözhet, de csak ülő helyzetben. ülhet székben vagy fotelben, amilyen gyakran szeretne és sétálhat a kórteremben.
A negyedik napon a beteg tusolhat állva vagy leülve (szék használata csökkenti a szorongást és az eséstől való félelmet). Felügyelet alatt sétálhat 50-100 m néhányszor naponta.
3 időszak (5-7 napok)
A beteg sétálhat 100 m-t napi három alkalommal. Borotválkozhat és hajat moshat (olyan tevékenységek, melyek elvégzéséhez fel kell emelniük a karjukat a fej fölé.) Felügyelet alatt lépcsőn is járhat.
A legjobb eredményeket akkor érhetjük el, ha a rehabilitációban több személy is részt vesz. A családtagoknak megértőnek kell lenniük és részt kell venniük a beteg programjaiban. Viszont, ha a család túlzottan óvatos és túl hamar várja a felépülés bekövetkezését, késleltetheti annak bekövetkezését. Az orvos az, aki elrendelheti a tevékenységek fokozatos növelését, a gyakorlatokat és a kezelést.
Kiutalás
A kiutalás pillanata függ a beteg állapotától és a kezelés típusától. Kiutalás előtt a betegek pontos felvilágosítást és javaslatokat kapnak a kezeléssel, táplálkozási szokásokkal és a megengedett fizikai tevékenységekkel kapcsolatosan. Bizonyos tevékenységeket, melyeket infarktus előtt végzett, korlátozva lehetnek ezután. Mindezek mellett, a betegek többségének jó alkalmazkodási lehetőségeik vannak, és így kielégítő módon visszatérhetnek előző életvitelükhöz, beleértve a munka újrakezdését is, ahol ez szükséges.
Javallatok kiutaláskor
Az első időszakban javasolt, hogy ne végezzen túl nehéz fizikai munkát, ne emeljen nehéz tárgyakat és pihenjen naponta többször is. Az idő elteltével egyre több tevékenységet végezhet majd, attól függően, mennyire bírja.
Kerülnie kell minden olyan tevékenységet, amely anginaszerű mellkasi fájdalmat okozhat!
Fontos, hogy mindig kéznél legyen a Nitroglicerin tabletta, hogy szükség esetén használni tudja.
A hosszútávú terv magába foglalja azokat a módszereket, melyekkel a kockázati tényezőket csökkenteni tudja, egy újabb infarktus kialakulásának megelőzése érdekében.
Lényegesen fontos, hogy véglegesen abbahagyja a dohányzást! Azoknál a betegeknél, akik abbahagyták a dohányzást, az elkövetkező évben a szívbetegségek kockázata jelentősen lecsökkent.
A megfelelő étkezési rend betartása is egy fontos tényező. Ide tartozik a koleszterin és a zsírok bevitelének csökkentése. Elsősorban a tejtermékekben és a húsokban levő zsír bevitelét kell csökkenteni. Ha étrendjébe friss zöldségeket és gyümölcsöket is beiktat, ennek jótékony hatása van. Bizonyos esetekben a vér koleszterin szintjének a csökkentéséhez gyógyszerek szükségesek. A magas vérnyomásos betegeknél le kell csökkenteni a só bevitelt is.
A szívinfarktust követő felépülésben nagyon fontos szerepet játszik a torna és általában a fizikai tevékenységek. Fontos, hogy megkérdezze orvosát, hogy milyen szintű fizikai gyakorlatokat végezhet. Kapcsolatba fogják hozni a kardiológiai rehabilitációban szakosodott személyekkel, akik segítenek majd ezekben a döntésekben.
A szexuális tevékenységek elkezdése csak a kórházban végzett terheléses teszt után lehetséges. úgy tartják, hogy a szexuális életét akkor kezdheti újra a beteg, ha probléma nélkül fel tud menni a második emeletre a lépcsőn.
A kardiovaszkuláris rizikó csökkentésére az alábbi intézkedések szükségesek még: a magas vérnyomás, cukorbetegség és diszlipidémia ellenőrzése (ha vannak), a testsúly ellenőrzése és a stressz elkerülése. Egy szívizom infarktus után vagy angina pectoris esetén nem elégséges a gyógyszer szedése. Ezek hatástalanok lehetnek, ha nem harcolnak a kockázati tényezők kiküszöbölése érdekében is: túlsúly, dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, diszlipidémia, ülő életmód!
A gyógyszeres kezelést, melyet a kiutaláskor kap, folytatnia kell hosszú távon. Ez a kezelés olyan szükséges gyógyszercsoportokat tartalmaz majd, melyeket nem szabad abbahagynia a szakorvos jóváhagyása nélkül.
Bármilyen gyógyszer adag, vagy kezelési séma változtatás csak az orvos beleegyezésével történhet!
Egy szívizom infarktus után, vagy egy kezdődő angina pectoris után a betegeknek rendszeres kardiológiai ellenőrzésen kell részt venniük.
Ezek fontosak:
Nagyon fontos, hogy megbeszélje orvosával az ellenőrzések programját, melyeket majd annak a kórháznak a járóbeteg rendelőjében fog megejteni, ahová tartozik.
A túlsúlyos vagy elhízott személyeknél nagyobb a szívérrendszeri betegségek kialakulásának veszélye, még akkor is, ha nincs más kockázati tényező. A zsírok által okozott súlyfelesleg arra készteti a szívet, hogy többet dolgozzon, és felborítja a vér koleszterin szintjének és vércukor szintjének értékeit.
Ahhoz, hogy ezt megtudják, a szakemberek két paramétert használnak: TTI (testtömeg index) vagy BMI (body mass index) és a HK (haskörfogat):
TTI (testtömeg index) egy hivatalos mutató az ideális testsúly kiszámolására, egy adott magasságra számolva. A testtömeg index segít megállapítani azt a súlykategóriát, amelyikbe az adott személy beletartozik, az elhízás mértékének megállapításában, valamint a kilogrammok kiszámolásában, amennyivel egy személynek kevesebbnek vagy többnek kell lennie ahhoz, hogy elérje az ideális testsúlyt. Ezt a módszert használhatják férfiak és nők egyaránt, 18 és 65 év között. Ha meg szeretné tudni a TTI-t, használja a következő eszközt a BMI-Club testtömeg index számolója..
A testtömeg index kiértékelése
A testtömeg index kiszámolásának képlete (IMC)=testsúly (kg)/[magasság(m)]2
HK (haskörfogat) – a fölösleges zsír a test több részén is lerakodhat. A legkárosabb a has környékére lerakódó zsír. Ezt mennyiségileg egy paraméter segítségével határozzák meg. A haskörfogatodat nagyon egyszerűen megmérheted egy centiméteres segítségével, melyet a has köré helyezel.
A mért értéktől függően megtudhatod, hogy ki vagy téve, vagy sem a kockázatnak. A kockázatnak kitett személyek a következők:
A magas vérnyomás sok esetben csendben alakul ki, nincsenek jelek vagy tünetek, melyek figyelmeztetnék a beteget ennek a betegségnek a jelenlétéről. Ezért fontos, hogy bizonyos időközönként megmérjük a vérnyomást! A vérnyomás két értékből tevődik össze. Az első – a nagyobb – a szisztolés érték, a második – a kisebb – a diasztolés érték. A két érték közötti különbségnek 40-50 Hgmm-nem kell lennie.
A páciens betegségének függvényében a kórházi tartózkodás időtartamai a következők:
VÉRNYOMÁSÉRTÉKEK KATEGÓRIÁI | SZISZTOLÉS ÉRTÉK | DIASZTOLÉS ÉRTÉK |
---|---|---|
Normális | 120 Hgmm alatt vagy | 80 Hgmm alatt |
Magas vérnyomás előtti állapot | 120-139 Hgmm vagy | 80 -89 Hgmm |
I fokú magas vérnyomás | 140-159 Hgmm vagy | 90 - 99 Hgmm |
II fokú magas vérnyomás | 160 Hgmm felett vagy | 100 Hgmm felett |
Magas vérnyomásos roham. Mérje meg újra 5 perc múlva vagy hívjon mentőt | 180 Hgmm felett vagy | 110 Hgmm felett |
A jövő az új koronária és miokardium léziók kialakulásának kockázatától illetve a már meglevő maradványtünetektől függ.
A szívbetegségnek egy különleges képe él a népesség körében. Gyakran tartják a szívbetegségeket olyan emberek betegségének, akik aktív, stresszes és felelősséggel teli életet éltek vagy olyanok, akik túlzásokba estek az életük folyamán.
Nem, a szívbetegség nem csak a stresszes és felelősséggel terhelt emberek kiváltsága. Nem, a koronária betegség nem feltétlenül egy drámai, rokkantságot okozó betegség.
Inkább egy olyan betegség, amelyre ön hatással lehet, de csak akkor, ha egy egészséges életmódot alakít ki és követi az orvosi javaslatokat. A cél, amit kitűzhetnek maguk elé az lehet, hogy egy harmonikusabb és egészségesebb életük legyen, mint a szívinfarktus előtt és ezt a célt minden bizonnyal el is lehet érni!